Magyarbél (szlovákul Veľký Biel, korábban Maďarský Biel) község Szlovákiában a Pozsonyi kerület Szenci járásában. 2001-ben 2163 lakosából 1200 szlovák és 895 magyar volt. Közigazgatási területe 10,1 km² Polgármester Anton Danter Teljes népesség: 2174 fő (2006.) Fekvése Pozsonytól 17 km-re északkeletre a nagyszombati országút mellett fekszik. Története A települést 1294-ben "Beel" néven említik először a pozsonyi vár tartozékaként. Malombél 1323-ban szerepel először írott forrásokban, kébőbb Kisbél, illetve Németbél néven említik. A község birtokosai a Földes, Szülö, Horváth és Molnár családok voltak. A 18. század közepén a Sipkovitz és Dadányi családok szereztek itt birtokot. Utolsó birtokosa az Uhlík nagybirtokos család volt. Kisbél az Orosz család birtoka volt. A 16. században horvát telepesek érkeztek a községbe. 1719-től itt építette fel a Csáky család az ország egyik legnagyobb kastélyát. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcs és zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "Magyar Bél. Magyar falu Posony Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Szentzhez nem meszsze, földes Ura Hertzeg Battyáni, Magyar Ország Primássa, és Esztergomi Érsek, nevezetes igen Uri katséllyárol, mellyet MDCCXXVII. esztendőben néhai Gróf Csáky Imre Kardinális, volt Kalotsai Érsek építtettett. A’ kastélynak szegeletei négy tornyokkal ékesíttettek, a’ közepén lévő toronyban pedig verő óra alkalmaztattatott; a’ kastélybéli szobák, és Zála olly méltoságosak, hogy akarmelly Hertzegnek illő lakást adhatnak; fekvése nem kevésbé ékes. A’ Magyar Királyok, Kiralynék, és a’ GRÓF CSÁKY, ESZTERHÁZY, ÉS KOHÁRI nagy Nemzetségekböl származott Vitézek, ’s némelly tsatáknak képzeltetésével is díszeskedik. Ezek között találtatik Hertzeg EUGÉNIUS 160is, még pedig testének nagyságában. Nevezetes továbbá a’ Kastélybéli templom mellynek oltára veres márványból méltoságosan készíttetett, felette vagyon Szent Pál e’ felül íratal, Saule, Saule, cur me persequeris! mellette vagyon a’ szép Úri kert, mellyböl egy igen kellemetes erdő szemléltetik, más oldalán pedig a’ szőlö hegyek. Határja jó termékenységű, réttye, legelője tágas, fája mind a’ két féle, itatója alkalmatos, vagyonnyainak eladására jó módgya, első Osztálybéli. "Német Bél. Posony Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai németek, és katolikusok, fekszik az előbbenitől nem meszsze. Határjának tulajdonságai is hasonlítanak az előbbenihez, ’s ez is első Osztálybéli. Fényes Elek szerint "Magyar-Bél, magyar helység, Pozson vgyében. Fekszik ut. p. Cseklész és Szencz között, az országúttól nyugotra: 945 katholikus, 3 evang., 7 óhitű, 62 zsidó lak. Ékesiti a Góka uraság roppant várkastélya, mellyet hajdan gr. Csáky Imre cardinális épittetett, s honnan a keletre terjedő rónaságra igen gyönyörű és távoli kilátás esik. Van itt továbbá egy kath. paroch. templ.; tehenészet, 2-ik osztálybeli bort termő szőlőhegy, erdő, termékeny szántóföld, és sok gyümölcs, mellyet Pozsonba és Csallóközbe hordanak el. Cseresznyéjük különösen hires. F. u. Góka Miklós. Németbél, magyar falu, Poson vmegyében, Magyarbéltől egy fertály járásra. Számlál 180 kath. lak. Ut. p. Cseklész. 1910-ben 1140, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Magyar- és Németbélt 1960-ban egyesítették. A lakosság aránya a 20. század utolsó éveiben megfordult, az ősi magyar településen 1991-ben még a magyarok voltak többségben. Ekkor 1085 magyar és 1010 szlovák lakosa volt, a magyarok aránya 51,22%. 2001-ben a magyar lakosság aránya 41,37%-ra fogyott, míg a szlovákoké 55,47%-ra nőtt. Napjainkban a fővároshoz való közelségének és jó megközelíthetőségének eredményeként a szuburbanizáció egyik célpontja. Nevezetességei * A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült barokk stílusban. A templomot gróf Csáky Imre kalocsai érsek építtette. * Itt áll Szlovákia legnagyobb kastélya, amelyet gr. Csáky Imre püspök építtetett 1722 és 1725 között barokk stílusban. 1945-ben találat érte, ekkor a homlokzat megrongálódott, a tető leégett. 1958 és 1961 között állították helyre. A kastély sarkain egy-egy toronnyal, egy főtoronnyal, pazar lépcsőcsarnokkal és díszteremmel, korabeli freskóival pompás látnivaló. 2006-ig szociális otthon működött benne, a tervek szerint képtárat alakítanak itt ki. * A németbéli Szent László kápolna 1732-ben épült barokk stílusban, 1776-ban felújították. * A falu temetőkápolnája a 19. század végén épült.

Forrás:

A készülő Önkormányzati portálról