Szeretettel köszöntelek a S Z A N Y közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
S Z A N Y vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a S Z A N Y közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
S Z A N Y vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a S Z A N Y közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
S Z A N Y vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a S Z A N Y közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
S Z A N Y vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Csorna–Szany - A szanyi határ útjai rendben vannak, a csornaié nem. A szanyi gazdák kaphatók ingyenes „társadalmi munkára", a csornaiak eddig nem. A különbség ez esetben látható és járható.
A tavaszi munkákra már készülnek a gazdák, de vajon meg tudják-e
közelíteni birtokaikat a mezei utakon? Csorna külterületi útjaira
évente egymillió forintot költ. Ez a pénz szinte semmire sem elég.
Szanyban viszont tavaly is ötmillió forint került erre a célra.
A különbség abban áll, hogy a faluban összefogtak az érintettek, a városban viszont nem működnek együtt.
Építési törmelék a határban
A
csornai egymillió esetleg arra elegendő, hogy a fontosabb, nagyobb
forgalmú utakon eldózerolják a földet, meg az építési törmeléket, ami
pótkocsiszám kerül ki a határba. A polgármester szerint a gazdáknak is
jobban oda kellene figyelniük az utak állapotára. És – véli Turi György – segíthetnének is. Csorna közigazgatási területéhez hetven kilométert meghaladó külterületi út tartozik.
–
Tudom, hogy ez a pénz minimális, de több nem jut – mondta a
Kisalföldnek a városvezető, aki, mint maga is „határba járó ember",
ismeri a problémát. – Azért is kevés ez az összeg, mivel az utak
rettenetes állapotban vannak. Hozzáteszem: nem csak az önkormányzat
felelőssége, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki. Felelősség terheli
azokat is, akik meggondolatlanul, nagy károkat okozva közlekednek a
határban. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a vizes, sáros utakra is
rámennek a nehéz gépekkel, teljesen tönkretéve a felületet, de a
helyreállításban már nem jeleskednek.
– A másik megdöbbentő
jelenség számomra, hogy sokan az építési törmeléket egyszerűen
leborítják a mezei utakon. A kupacok eldózerolásáról azonban már nem
gondoskodnak, így több kárt csinálnak, mint hasznot. Egyre inkább
járhatatlanok lesznek az utak, a függesztett munkaeszközök például
fennakadnak az ilyen akadályokon.
Terepjáróval is gondot okoz a közlekedés számos külterületi úton. Van, ahol összefogással karbantartják a területeket. Fotó: illusztráció |
Jól jönne a vadászok pénze
A
polgármester elmondta: a felsőszeri határban a pálmajori útra tud az
önkormányzat gondot fordítani, az alsó területeken pedig a Kisperjéstől
a pásztori erdőig vezető szakaszon végzik el a szükséges munkákat.
Szerinte jó megoldás lenne, ha a földek vadászati joga után fizetendő
bérleti díjat az utakra költhetnék. Ehhez valamennyi földtulajdonos
hozzájárulására szükség lenne, amit képtelenség beszerezni.
–
Csorna határában négy társaság is rendelkezik területtel. Sok
tulajdonos fel sem veszi a bérleti díjat, hiszen minimális összegről
van szó. Egyben azonban már jelentős eredményeket lehetne elérni –
tette hozzá Turi György.
Mint mondta, a gazdákat sem lehet rávenni arra, hogy saját maguk
költsenek erre a célra. – Sok esetben a tulajdonos bérbe adja a
földjét, így őt nem érdekli, milyen az út odakint. A bérlő viszont,
mivel nem a sajátjáról van szó, szintén bezárja a pénztárcáját.
Szanyban segítenek a gazdák is
Amíg
viszont nincs összefogás a határban, marad az évi önkormányzati
egymillió. És a járhatatlan utak. Jó példaként lehet említeni viszont
Szanyt. Németh Gergely polgármestertől megtudtuk: a gazdák együttműködnek a karbantartásban, mert tudják, ez nekik is érdekük.
–
A hitelre vásárolt, nagy értékű gépek megóvása miatt is fontos, hogy
odafigyeljünk útjainkra. Ebben partner a vadásztársaság is. Az öt év
után elévülő bérleti díjakat ajánlja fel erre a célra – mondta Németh Gergely.
A szervezettel persze könnyen tárgyal a községvezető, hiszen a
társaságnak ő az elnöke. – Tavaly ezzel az összefogással összesen 5
millió forintot fordítottunk a kinti utakra. Egy vállalkozó körülbelül
7–8 ezer köbméter kavicsot adott erre a célra. Felét már tavaly
kivitték a gazdák, a másik felét ebben az évben tervezzük. A
gréderezést, hengerezést is ők vállalták ingyen.
Szanyban ily
módon a külterületi utak nagy része járható, jó állapotban van. A
faluban egyébként útbizottságot is létrehoztak, tagjai a gazdák, helyi
vállalkozók, illetve az önkormányzat delegáltja. Közösen döntenek a
munkák sorrendjéről és az útjaik jók.
Forrás: Kisalföld.hu - Cs. Kovács Attila
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!